Rist Lilla, Nők Lapja – a márciusi Média a Családért-díj győztes jelöltje


Rist Lilla régóta dolgozik a Nők Lapjánál, mellette az Elle és a Kismama magazinokban jelennek meg cikkei.

Újságírói munkája mellett pár- és családterapeutaként is tevékenykedik.

Biztonságos menedék

A koraszülöttek életesélyeit a „kenguruzás” bizonyítottan javítja, itthon mégis alig alkalmazzák. A módszer hazai úttörője a Kengurumamaként is ismert neonatológus, dr. Schill Beáta, akinek munkáját Rist Lilla mutatta be.
A Nők Lapjában megjelent írás a Média a Családért-díj márciusi jelöltje lett.
Inkubátor és szigorú plexifal, újszülöttjükkel csak meghatározott időközönként kapcsolatba kerülő anyukák. Bár hasznos lenne, a koraszülöttek ellátásába az édesanyákat és az édesapákat alig vonják be, a megszakítás nélküli és hosszan tartó bőrkontaktust jelentő kengurumódszert csak elvétve alkalmazzák. Az eljárás hazai úttörője dr. Schill Beáta, de azért nem ő az egyetlen neonatológus, aki erre a módszerre esküszik. „Mással is beszéltem a koraszülött-ellátásról, a debreceni klinika neonatológiai osztályán például szintén használják a kengurumódszert. De a szakma még mindig nagyon ellenálló, pedig az eredmények rendkívül pozitívak” – emeli ki Lilla. Hozzáteszi, hogy a módszer előnyeit számtalan tudományos kutatás igazolta: a bőrkontaktus biztonsága bizonyítottan pozitív élettani hatással van még a legapróbb koraszülöttre is. Másrészt a kenguruzás remek kapaszkodó a gépek és műszerek hangos, steril világában bolyongó szülők számára.
„Valahogy nehezen alakul át a rendszer, de a falakat azért néha sikerül áttörni. Most például Székesfehérváron alakult olyan kórházi vezetés, amely nyitott erre.” Ennek köszönhető az, hogy Schill Beáta megkezdhette ott is a munkát, de azzal ott is meg kell küzdenie, hogy a szakma teljesen más protokollhoz van szokva, az újdonságoktól pedig mindenki tart.

„A helyzet akkor változik, amikor kiderül: az anyuka jelenlétében kevesebbet sípol a gép, sokkal jobban vannak a babák, gyorsabban fejlődnek, több tej is termelődik”

– sorolja a szerző. A babák jóval korábban és egészségesebben adhatók haza, kevesebb fertőzést kapnak el.
Lilla a témát azért is fontosnak tartja, mert maga is ismer olyan élettörténeteket, amelyeknél a koraszülött babát édesanyja alig láthatta, csak a szoptatás idejére engedték be a váróból. Arra is látott példát, hogy az anyuka a csecsemőjét meg sem érinthette azt megelőzően, amíg haza nem adták neki. Ilyenkor hetekig, esetenként hónapokig az anya és a babája nincs valódi kapcsolatban egymással, ami sérült kötődést eredményez, a babát és a mamát egyaránt megviselni, bennük hosszabb távon is nyomot hagyhat. A kengurumódszer terjedése segíthetne elkerülni az ilyen helyzeteket is.
/Szabó Emese/
Rist Lilla írása a január 24-én megjelent Nők Lapjában olvasható.
Vissza