Megemlékező cikkeken és családtörténeteken keresztül mutatjuk be a traumát – Trianonra emlékezünk


A Trianon 100 emlékév alkalmából 8 részes cikksorozatot jelentettünk meg a Képmás online magazinnal együttműködve, amely megemlékező cikkeken és családtörténeteken keresztül mutatja be azt a traumát, amit a trianoni békediktátum jelentett az ország és a magyar családok százezrei számára.

 

Horváth-Sántha Hanga: „A jóindulat és az igazságosság nem kategória a nemzetközi politikában” – Interjú Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel 

 

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának korábbi vezetője azt a problémakört járja körül, hogy Trianon egy állandó geopolitikai feszültséget is elültetett térségünkben, ami akár eszközként is szolgálhat olyan hatalmak számára, akiknek érdeke az Európai Unió vagy a NATO destabilizálása.

 

https://kepmas.hu/a-joindulat-es-az-igazsagossag-nem-kategoria-a-nemzetkozi-politikaban-interju-demko-attila

 

Csorba Edit: Írógéppel a haza szolgálatában 

 

Az anyaország ritkán emlékezik meg a határon túli, elszakított területeken alkotó magyar újságírókról. Ezért is különösen értékes Csorba Edit cikke, aki a vajdasági lapok és a Magyar Nemzet kiváló újságírójának, Illés Sándornak állít emléket. Illés az értékközpontú, etikus újságírás kimagasló képviselője volt, aki az erőszakos beolvasztási kísértéseknek ellenállva képviselte a magyar szót Délvidéken.

 

https://kepmas.hu/irogeppel-a-haza-szolgalataban-trianon-100

 

Szerb hadifoglyok egy délvidéki tanyán 1941-ben

Koltay Anna: A múltat ismerve kell építeni a jövőt

 

A komáromi Hamrák Zsófia családjának története. Életpéldájuk minden felvidéki felmenőkkel bíró ember számára ismerős és aktuális történet: a megmaradásukért küzdöttek, rendületlen hittel és reménnyel. Hamrák Zsófia elmesélte nagyszülei és szülei történetét, amelyet a szerző, Koltay Anna riport formájában dolgozott fel. A cikket korabeli, saját családi fotók is illusztrálják.

 

https://kepmas.hu/a-multat-ismerve-kell-epiteni-a-jovot-trianon-100

 

Máthé Zsuzsa: Történelem vonatablakból 

 

Interjú Nagy Tamás vasúttörténésszel az áttelepített, vagonokban lakó magyarokkal kapcsolatos tényekről

 

https://kepmas.hu/tortenelem-vonatablakbol-trianon-100

 

László Dóra: „Ha a nemzet teste beteg, megbetegszik az egyén is”

 

Interjú Trianonról Ablonczy Bálint történésszel, az MTA BTK Trianon 100 kutatócsoportjának vezetőjével.

 

https://kepmas.hu/ha-a-nemzet-teste-beteg-megbetegszik-az-egyen-is

 

Dr. Galla János: Családi emlékeim Trianonról 

 

Dr. Galla János, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság ügyvivője dédszülei és nagyszülei sorsának felidézésével segíti a Trianon utáni idők emlékének megőrzését. Unokaként erőt merít nagyszülei bátorságából és megrendülve emlékszik szenvedéseikre. A cikket saját családi képei is illusztrálják.

 

https://kepmas.hu/csaladi-emlekeim-trianonrol-trianon-100

 

archív fotó

Boldog Zoltán: Nekünk jó volt a szocializmus és túl távoli Trianon?

 

Boldog Zoltán középiskolai történelemtanár a trianoni döntés és más múltbéli traumák tanításának nehézségeit járja körül: hogyan lehet érzelmi azonosulást elérni a gyerekeknél?

 

https://kepmas.hu/nekunk-jo-volt-a-szocializmus-es-tul-tavoli-trianon

 

 Jónás Ágnes: Az életre ítélt nép – Beszélgetés Tóth Augusztával

 

A trianoni békeszerződés 100. évfordulójára meghirdetett emlékévre állítja színpadra a budapesti Nemzeti Színház Wass Albert Tizenhárom almafa című művét. Az előadás egyik főszereplőjével, a Jászai Mari-díjas érdemes művésszel, Tóth Augusztával beszélgettünk.

 

https://kepmas.hu/az-eletre-itelt-nep-beszelgetes-toth-augusztaval

 

Schmöltz Margit: Fodor Ferenc geográfus, aki az ötfelé tört Magyarország feltámadására várt

 

Fodor Ferenc a két világháború közötti időszak kiemelkedő geográfusa volt. Egyedülálló módon tárta fel Magyarország földrajzi adottságainak történetét, Teleki Pál jobbkeze, a béketárgyalások egyik háttérembere volt, élettörténetét érdemes feleleveníteni.

 

https://kepmas.hu/fodor-ferenc-geografus-aki-az-otfele-tort-magyarorszag-feltamadasara-vart-trianon-100

 

Máthé Zsuzsa: Június 4. a kétszeres veszteség napja

 

Máthé Zsuzsa, a történész végzettségű újságíró véleménycikkében párhuzamot von a trianoni békediktátum és az 1956-os abortuszliberalizálás következményei között. „Trianonban elveszett az ország kétharmada, családok százezrei szakadtak szét, gazdasági erőforrásaink és kulturális értékeink sora lett oda. Az 1956-os forradalom kirobbanását megelőző nyáron pedig egy szovjet mintára ránk erőltetett rendelettel e napon indult el a tragikus folyamat, amelyet meg nem született életek milliói és megtört nők, családok százezrei szegélyeztek a mai napig, s amely – más tényezőkkel együtt – nagyot lendített a demográfiai lejtmeneten.”

 

https://kepmas.hu/junius-4-a-ketszeres-veszteseg-napja

 

Debrecen, az Egyetemi klinika egyik épülete, 1954. Kép: Fortepan

Boldog Zoltán: A gyerekeknek már nincs Trianonjuk

 

„Trianon nincs sok hatással sem rám, sem az én generációmra. Manapság úgy tűnik, hogy csak az öregebbek foglalkoznak vele” – mondják a középiskolások. Ez pedig részben a mi hibánk: a szülőké, a tanároké, az iskoláké és a tankönyveké. Mit lehet tenni?

 

https://kepmas.hu/a-gyerekeknek-mar-nincs-trianonjuk-innen-szep-gyozni

 

A cikksorozat támogatója:

Vissza