Pór Attila

Jelölve: Augusztus/ Médium: Nők Lapja

Pór Attila 2012 óta dolgozik a Nők Lapjának, ír a testvérkiadványokba is, például Nők Lapja Évszakokba. Mellette szerkesztője a Magyar Sakkvilágnak, korábban versenyszerűen sakkozott.


Vissza

A pályaműről

Hétköznapi Herkulesek

Hit és türelem

 

Rengeteg a sikertörténet, de nem kérdés, hogy sokan kudarcok és komoly traumák után jutnak el oda, hogy az örökbefogadást választják, gyakran a gyerekek előéletét is keserű emlékek árnyalják. Az örökbefogadás nem játék, nem lehet vele eleget foglalkozni, emiatt is indított sorozatot a kérdésről a Nők Lapja csapata. Ehhez kapcsolódik Pór Attila Hétköznapi Herkulesek című cikke, amely a Média a Családért-díj augusztusi jelöltje lett.

 

Attila a mai napig emlékszik arra a pillanata, amikor első fia születése után hazaindult a kórházból, gyalogolt az éjszaka közepén, és azt érezte, a család a jövő, az élet értelme. Azóta megszületett második gyereke is, véleménye pedig nem változott. „Ha a családdal minden rendben van, akkor az élet többi területe is jól működik. Ezért is fontos, hogy az örökbefogadó szülők és gyerekek minden segítséget megkapjanak. Ha ez megvan, a gyerekek normális családban nőhetnek fel, egészséges felnőttekké válhatnak, a világ pedig jobban működhet” – mondja.

Amikor cikke született, még nem fogadták el a rendelkezést, amely megszüntette az örökbefogadók kötelező felkészítő tanfolyamát, de petíció már indult annak érdekében, hogy ez ne legyen elhagyható. A ma már csak választható felkészítő nagyon hasznos, a tapasztalat azt mutatja, hogy nagy szükség van rá. „Az örökbefogadók olyan történeteket meséltek nekem, amelyekkel normál esetben a szülők nem nagyon találkoznak. A gyerekek sokszor eleve traumatizáltak, ami olyan helyzeteket teremt, amit még vér szerinti szülők is nehezen kezelnének. Emiatt is nehéz megkezdeni a közös életet, helytállni a mindennapokban” – emeli ki. Cikkében is szó esik olyan történetről, amikor a szülő nem tudta hibáival együtt elfogadni a gyereket, és visszavitte az otthonba. Egy ilyen helyzet a gyerekeknek újabb trauma, emiatt is fontos, hogy a szülő felkészülten döntsön az örökbefogadás mellett, ismerve annak kihívásait. A tanfolyam emiatt is fontos, Attilának is mindenki dicsérte azokat. Interjúzott olyan szakértőkkel is, akik ilyen foglalkozásokat tartanak, és érezte rajtuk, mennyire profik. Rengeteget tudtak a témáról.

„Szülőként magam is gyakran gondolkozom azon, hogy ha rossz passzban vagyok, és nem jól viselkedek a gyerekeimmel – például kiabálok –, akkor ez mennyire hat ki a felnőttkorukra. Ha abból indulunk ki, hogy a szülők előtt felállított mérce még egy ideális világban is nagyon magas, akkor éreznünk kell, hogy mindez mekkora terhet ró az örökbefogadó szülőkre. Emiatt fontos, hogy segítsék őket” – mondja Attila. Közvetlen környezetében ugyan nincsenek érintett családok, de rálát többekre is, akik az örökbefogadást választották. Ezen esetekben a szülők élete is harmonikusabbá vált. Ugyanolyan teljesnek érzik az életüket, mint mások, magukra nem örökbefogadóként, hanem szülőként tekintenek.

 

A cikk a Nők Lapja 27. számában (2020. július 1.) jelent meg. Az írás a “Sorozat az örökbefogadásról” 2. része.

 

A győztes írásról Szabó Emese beszélgetett a szerzővel.