Tomojka Tünde és Tomojka Vojtko Béla

Jelölve: Június/ Médium: hirek.sk

Tomojka Tünde és férje, Tomojka Vojtko Béla tizenhárom éve dolgozik felvidéki tudóstóként, anyagaikat több szerkesztőség is használja. Ők az MTVA felvidéki tudósítói is. Míg Tünde szerkesztő-riporterként tevékenykedik, addig férje operatőrként. Bélának kiváló érzéke van a témák illusztrálásához, az ő látása a lencsén keresztül segíti az üzenetek közvetítését. Tündéék elsősorban azokat a témákat keresik, amelyek a magyarsághoz, a családhoz és a hithez kapcsolódnak. A házaspár elsősorban a keleti térségben tevékenykedik, az Ung-vidéken és a Bodrogközben.


Vissza

A pályaműről

Kitelepítés - a nagybalogi Tóth család kálváriája

A múltból építkezni

 

A Beneš-dekrétumok következményei sok helyen feldolgozatlanok, a téma rengeteg felvidéki családban tabunak számít. Nincs ez így a nagybalogi Tóth fivéreknél, akik felmenőik történetét nem csak méltón őrzik, hanem abból erőt is merítenek. Tomojka Tünde riportjában mutatta be, ahogy a testvérek a 20. század kegyetlenségeinek tudatában építik jövőjüket szülőföldjükön. A hirek.sk felvidéki magyar hírportálon megjelent anyag a Média a Családért-díj júniusi külhoni jelöltje lett.

 

A második világháború után született államközi egyezmény értelmében felvidéki magyarok tízezreit telepítették át Magyarországra, és ezzel egy időben magyarországi szlovákok települtek át Csehszlovákiába. Otthona elhagyására mintegy 100 ezer magyart kényszerítettek 1947 áprilisa és 1949 nyara között, közöttük volt a Tóth család is, amelynek kálváriáját az utódok máig őrzik.

„A fivérek a Kerecsen Motoros Egyesület alapítói, sok jótékonysági rendezvényt is szerveznek, így a sajtóból már korábban is ismertem őket. Később egy dokumentumfilmet is forgattunk a motoros egyesületükről, annak során személyesen is találkozhattunk. A filmben szó esett családjuk kitelepítésének történetéről is, így rögtön eszembe jutottak, amikor a Felvidékről kitelepítettek emléknapja kapcsán interjúalanyt kerestem” – mondja Tünde.

A fivérek családja sok szenvedést megélt, történetük nagyon megható. A megpróbáltatások ellenére a négy fiútestvér a családi örökséget nem engedi el, tovább is hagyományozza, ami nagyon ritka a Felvidéken. „Mi nagyjából tizenhárom éve dolgozunk tudósítóként, keressük, kutatjuk a témákat, de azt tapasztaljuk, hogy nem nagyon beszélnek erről a kérdésről a családok. Nem kerül szóba az ezzel kapcsolatos fájdalom és sérelem, tabu az egész téma. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy akik a gulágról visszajöttek, azok erről nem is beszélhettek” – mondja Tünde. Ugyan arra vannak próbálkozások, hogy a történeteket – legyen szó akár a gulágról, akár a málenkij robotról, akár a kitelepítésektől – kutatók feldolgozzák, a visszaemlékezésekből könyveket adjanak ki, de példa erre is alig van.

„Kevés az olyan család, ahol ezekről tudnak, a nagyszülők, dédszülők nem mondták el történeteiket a gyerekeknek, unokáknak sem. A Tóth fivérek kivételek, ők nagyon fiatalok, de családjuk ez a kérdés állandóan téma volt. A nagyszülők rengeteget meséltek a négy fiútestvérnek, így ők is ki tudják mondani ezzel kapcsolatos érzéseiket” – mondja Tünde. A fivérek egyesületi tevékenysége is a család történetében gyökerezik, emiatt érzik fontosnak, hogy a motorozás mellett jótékonykodjanak, felkarolják a rászorulókat, elesetteket.