Baldauf Csaba

„Az apukák a családi pihenéskor átváltanak túlteljesítési üzemmódba: ki akarják venni a részüket a mindennapi teendőkből, mert máskor nincs erre idejük”


„Itt 50-60 babakocsival rodeózó apukát lehet látni” – Interjú Baldauf Csabával

„Az apukák a családi pihenéskor átváltanak túlteljesítési üzemmódba: ki akarják venni a részüket a mindennapi teendőkből, mert máskor nincs erre idejük” – mondja Baldauf Csaba, a Kolping Hotel igazgatója. Milyen kihívásokkal néz szembe egy hotel, ha több hónapra be kell zárnia, és milyennek látja a kisgyerekes szülőket egy családbarát szálloda igazgatója, aki maga is négygyerekes apa? Ezekről is beszélgettünk.

 

– Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a szállodának a járványhelyzet miatt? Ha jól láttam a weboldalon, önök sem fogadnak most vendéget.

 

Ez egy teljesen új létállapot. Eddig, ha be is zártunk, azt saját elhatározásból tettük. Még a 2000-es évek elején a szálloda bezárt 10–12 napra karácsony előtt, aztán 25-én vagy 26-án nyitottunk ki. Ez a mostani bezárás viszont sokként hatott ránk: januárban és februárban is nagyon sok vendégünk volt, és a foglalások alapján tudtuk, hogy ez valószínűleg a következő hónapokban is így lesz, aztán egyszer csak be kellett húzni a féket. Teljes átszervezéssel kezdtük, el kellett gondolkodnunk a dolgozók mentésén is, hiszen ha a szállodának nincs árbevétele hónapokig, akkor a 160 kolléga megtartása sem egyszerű feladat. Arra is figyelnünk kell, hogy a munkavállalóink mentálisan jó állapotban maradjanak, hiszen fontos, hogy ha a szálloda újra kinyit, ismét mosolyogva és odafordulással várják a vendégeket. Az átszervezés első körén túl vagyunk, egyelőre úgy tűnik, május végéig bőven tudunk munkát adni a kollégáknak (karbantartással, rendrakással, kerti munkával foglalkoznak), hogy mi lesz május után, azt pedig majd kitaláljuk.

 

– Emlékszik még a Média a Családért Alapítvány megalapítására, amely a Kolping Hotelben volt? Mit gondolt akkor, mi a legfontosabb feladata az Alapítványnak, és mit gondol most?

 

Fotó: turizmus.com

– Igen, emlékszem rá, egy konferencia keretében történt. Akkor mi még nagyon az elején voltunk a szállodai üzemelésnek, de mint családbarát hotel, örömmel jelentkeztünk helyszínnek. Mi is a családokért dolgozunk, és a családok szerepének pozitív megjelenítése a médiában egy olyan nemes ügy, ami mellé az ember szívesen odaáll. Sok ideológiával találkozhatunk, amely a családok szerepét megkérdőjelezi, nem a helyén kezeli. Mi a kollégáimmal úgy gondoljuk, hogy a család érték, és a szállodai működésünknek is a középpontjában áll. Adolph Kolping, a névadónk mondta, hogy „az emberiség gyökere a család.” Ezért is támogatjuk az Alapítvány működését, illetve a díjátadást, hiszen van egy értékazonosság közöttünk.

 

– A kisgyerekes szülőkről sokszor negatív képet fest a média (mindig kialvatlanok, nincs segítségük, nincs idejük egymásra stb.). Ön milyennek látja a Kolpingba látogató kisgyerekes családokat?

 

– A kialvatlanság és a kifacsartság is hozzátartozik, igen. Az, hogy nincsen például nagyszülői segítség, azt a kisgyerekes szülők sok esetben maguknak is köszönhetik. A fiatal párok, ha tehetik, különköltöznek, meg se próbálják a többgenerációs együttélést megvalósítani, pedig úgy meglenne a segítség – nyilván ez az együttélés kompromisszumokat is megkövetelne, és úgy veszem észre, hogy a 21. században egyre kevésbé vagyunk hajlandóak ezeket a kompromisszumokat megkötni.

 

Másrészt szerintem a magyar valóságra nem az a jellemző, hogy a munkavállaló elmegy dolgozni, 8 órát dolgozik, aztán utána már csak a családdal törődik. Az anyagi biztonságért ennél sokkal többet fáradoznak az emberek, például másodállás, plusz vállalkozás formájában. Ezt mi megtapasztaljuk akkor, amikor megérkeznek vendégként hozzánk, és tapintható közöttük a kimerültség miatti feszültség. Azt látom a szállodában, hogy az édesanyák és az édesapák is törekszenek arra, hogy a pihenés egy kiemelt esemény legyen, az apukák sokszor átváltanak túlteljesítési üzemmódba: ki akarják venni a részüket a mindennapi teendőkből, mert máskor nincs erre idejük. Szoktam is mondogatni, hogy a szállodánkban a legnagyobb az egy négyzetméterre eső babakocsit tologató apukák száma; amikor teltház van, 50–60 babakocsival rodeózó apukát lehet látni. Az is megfigyelhető nálunk, hogy a párok odafigyelnek arra, hogy kettesben is legyenek. Ha a szálloda erre lehetőséget ad, mert például a csemetét otthagyhatják egy gyerekprogramon, akkor azt kihasználják. Ez szintén jó dolog, mert egyértelműen a kapcsolat mélyítését, megszilárdítását szolgálja.

 

Szóval sokszor valóban fáradtak, kifacsartak a szülők, máskor meg hatalmas örömforrás a gyerekekkel töltött idő. Szerintem ez a két állapot váltja egymást, és ez így jó. Nekünk négy gyerekünk van, és a feleségem egy hosszú nap után már nem hasonlított a magazinok lapjairól mosolygó, kipihent és gondtalan hölgyekre – ott volt e mögött az aznapi szolgálat.

 

– Mit gondol, melyek azok az értékek, előnyök, amelyeket a kisgyerekes lét kapcsán a médiának hangsúlyoznia kellene?

 

– Ha valakinek megadatik az élet továbbörökítésének a lehetősége, azzal a teremtés részévé válik, kicsit maga is teremtő lesz. Másrészt az ember egy teljesen új szemszögből fedezi fel újra az életét, amikor a gyerekek belépnek az életébe. Sokszor rányitják a világra a szemünket, és magától értetődő egyszerűséggel közölnek olyan megállapításokat, amelyeket talán tudtunk is, csak elfelejtettük, nem gondoltunk rá. Szóval vannak nagy rácsodálkozások. A család mint közösség és összetartó erő rengeteg plusz energia és öröm forrása is. Én a saját családommal kapcsolatban úgy gondolom, hogy bár sokszor nehéz a gyerekeinkkel, de összességében mégis azt érzem, hogy ha nem lennének, sokkal szegényebbek lennénk.

 

Az interjút Gergely-Baka Ildikó készítette

 

A Kolping Hotel weboldala: https://kolping.hotel.hu/

 

Vissza