A családi fészek elhagyása

A gyerekek családi fészekből való kirepülése minden szülőt foglalkoztat, a pillanatot a többség egyszerre várja félve és kíváncsian. Így van ezzel Horváth Ágnes, a műsor szerkesztője is, aki nagyobbacska kamaszokat nevel. Gyerekei 15 és 18 évesek, így a kirepülés időszaka még nem érkezett el, de már látja, mivé lesznek a gyerekei. – Mindig csodálattal szemléljük, mi lesz a kicsikből, látjuk az önálló személyiségüket, és azt is, amit mintában át tudtunk nekik adni. A fiúknál közben azt is figyelgetjük, hogy fogják elbírni egy család terhét, hogyan fognak férfiként viselkedni. És persze elgondolkodik az ember azon is, mikor jön el az a pillanat, amikor már azt mondhatja: önállóak lettek a gyerekei – mondja Ágnes. Hozzáteszi, hogy Horváth Szilárd műsörvezetőnek két nagylánya van, épp a kirepülés előtt állnak, így a helyzetre neki is közvetlen rálátása van. Az ide kapcsolódó kérdésekről vele is sokat beszélgettek, a téma hátterét már ez is megadta.

A szerkesztő nemrég egy olyan felmérést is olvasott, amely szerint a magyar fiatalok viszonylag későn hagyják el a családi fészket. Mint mondja, könnyű erre azt mondani, hogy azért, mert ezt korábban nem tehetik meg, de ennek oka akkor sem lehet pusztán az, hogy nem tudnak otthont önállóan fenntartani. Utóbbi ugyanis soha nem volt annyira egyszerű. Ágnes szerint a késői kirepülés nem is biztos, hogy gond, hiszen azt is mutatja: a fiatalok kötődnek a családjukhoz, érzik a fontosságát. A műsorban emiatt próbálták azt körvonalazni, hogy hol vannak azok a határok, amelyeknél a fiataloknak önállóvá kell válniuk, amelyeknél férfivé vagy anyává kell érniük. Végignézték, mi kell ahhoz, hogy a gyerekek önállóan családod alapíthassanak, de eközben a nagycsaládhoz való kötelékek ne vesszenek el, a szülők más minőségben megmaradhassanak. Például hogy egy 80 éves nagymama szülői szava akkor is fontos és hatásos legyen, ha gyereke már maga is szülő, esetleg nagymama.