Az UNICEF felmérése szerint a gyerekek negyven százaléka szenved valamilyen mentális betegségben. Ennek okaival, gyógyítási lehetőségeivel, valamint a korai felismerés fontosságával több alkalommal is foglalkozott Mohácsi Edit a Kossuth Rádió Vendég a háznál című műsorában, amely a Média a Családért-díj jelöltje lett.
Az UNICEF felmérése szerint a gyerekek negyven százaléka szenved valamilyen mentális betegségben. Ennek okaival, gyógyítási lehetőségeivel, valamint a korai felismerés fontosságával több alkalommal is foglalkozott Mohácsi Edit a Kossuth Rádió Vendég a háznál című műsorában, amely a Média a Családért-díj jelöltje lett.
Mohácsi Edit eredetileg közgazdász, a médiában közel huszonöt éve dolgozik. Sokáig a Magyar Rádió külső munkatársa volt, miközben az írott sajtóban, valamint televíziósként is tevékenykedett. A Vendég a háznál és A Hely című műsorokat 2007 óta teljes állásban szerkeszti.
A fiatalok lelkiállapotáról az ENSZ Gyermekalapja rendszeresen készít felmérést, amelyből kiderül, hogy a helyzet folyamatosan romlik. „Magam is érzékelem ezt, ezért a témával már több műsorban is foglalkoztam. A koronavírus-járvány okozta bezártság és szokatlan élethelyzet még ma is érezteti hatását. Erre jött a háború, amitől a gyerekek nagyon megijedtek. Majd az infláció, amely családok ezreit juttatta nehéz helyzetbe, a létbizonytalanságot pedig a fiatalok is megérzik. Ráadásul nincs hová fordulni, mivel az ellátórendszer túlterhelt. Alig lehet időpontot kapni a családsegítő munkatársaihoz, a helyzet pedig a magánellátásban is hasonló” – mondja a műsorvezető.
Edit fontosnak tartja, hogy a gyerekek mentális problémáit korán fölismerjék, akkor, amikor a helyzet még nem olyan súlyos, de már megmutatkoznak a jelek. Például: az alvászavar, a bezárkózás, a melankólia, az iskolakerülés. Ilyenkor talán könnyebb megállítani a folyamatot. Van viszont olyan helyzet, amelyben már nem lehet abban reménykedni, hogy a család majd megoldja a problémát, ezért mindenképpen szakember segítségére van szükség. „Emiatt volna fontos, hogy a szülők már akkor segítséget kérjenek, amikor a probléma még enyhe. Ez esetben a várakozás a szakemberre is beleférhet az időbe, de később már komoly következményekkel járhat a három-hat hónapos csúszás” – emeli ki Edit.
A gyerekek mentális problémái sokfélék lehetnek, gyakori körükben a szorongás, a depresszió és az önsértés. Előfordulhatnak evési zavarok is, amelyek hosszabb távon akár életveszélyes állapotot is eredményezhetnek. Jelentkezhet a gyerekeknél olyan mentális zavar is, amely például dühkitörésekkel jár, és nem ritka az öngyilkossági szándék sem. Ezek hasonlók a felnőtteknél jelentkező problémákhoz, amelyeket szakember bevonása nélkül szinte lehetetlen kezelni, és sokszor még segítséggel is nagy kihívás. A helyzetet nehezíti, ha a gyerek mentális zavarral küzdő szülővel él, ilyenkor őket is kezelni kell. De hogyan hat a gyerekre, ha ez nem történik meg?