Van egy virtuális lányom. Ugyanakkor született, mint a valódi, mintha csak az ikertestvére volna. Amikor megkaptuk a szonográfustól az első ultrahangképeket, egyszer csak megjelentek a...
Van egy virtuális lányom. Ugyanakkor született, mint a valódi, mintha csak az ikertestvére volna. Amikor megkaptuk a szonográfustól az első ultrahangképeket, egyszer csak megjelentek a...
Szervezetfejlesztő
Van egy virtuális lányom. Ugyanakkor született, mint a valódi, mintha csak az ikertestvére volna. Amikor megkaptuk a szonográfustól az első ultrahangképeket, egyszer csak megjelentek a reakciók a profilomon. Így értesültem arról, hogy a virtuális lányommal is várandós vagyok. Annyi szívecskét kapott az a fekete-fehér, babára alig hasonlító kép, mint korábban egyetlen másik posztom sem. Úgy tűnt, ezt már nem lehet fokozni, egészen addig, míg meg nem születtek. A szülés után természetesen azonnal készült fotó még magzatmázasan, vörös fejjel, sírva.
Hidasi Zsaklin vagyok, 2022 óta foglalkozom aktívabban az írással, és idéntől kezdtem jelentkezni pályázatokra/folyóiratokba. Lackfi János kreatív írás kurzusán aktívan képzem magam, így végre elhiszem magamról, hogy nem a véletlen sodort a betűk világába. Jelentem már meg a Népszava irodalmi mellékletében és a Székelyföldben; és helyezéseket szereztem a Gödöllői Irodalmi Díj, az Apakulcs, az Egymásra lépni Tilos, és Gyerekszoba pályázatain.
Jelenleg szervezetfejlesztőként dolgozom Budapesten, és három pasival élek együtt: a férjemmel, a fiammal, a macskámmal. Az írásban a kísérletezés és az emberek érzelmi világa mozgat meg leginkább – a Média a Családért Díj kiírása azért szólított meg különösen, mert magam is érzem a bőrömön a frissen alakuló család kihívásait, miközben a szüleink transzgenerációs örökségét is hordozzuk magunkban.