A Külhoni Média a Családért-díj 2022. decemberi jelöltje:

Te posztolsz a gyermekedről?

Sok szülő számol be gyereke mindennapjairól a közösségi médiában, és oszt meg róla képeket, elfeledkezve arról, hogy a nagy nyilvánosság veszélyeket is rejthet. Ezt a témát járta körbe írásában Asztalos Ágnes, kitérve a kérdés minden aspektusára. A cikk, amely a Nőileg Lurkó rovatában meg, a Média a Családért-díj decemberi külhoni jelöltje lett.

Sok szülő számol be gyereke mindennapjairól a közösségi médiában, és oszt meg róla képeket, elfeledkezve arról, hogy a nagy nyilvánosság veszélyeket is rejthet. Ezt a témát járta körbe írásában Asztalos Ágnes, kitérve a kérdés minden aspektusára. A cikk, amely a Nőileg Lurkó rovatában meg, a Média a Családért-díj decemberi külhoni jelöltje lett.

Te posztolsz a gyermekedről?
Asztalos Ágnes

Asztalos Ágnes tanácsadó tanár egy általános iskolában, ahol serdülőkkel is foglalkozik, tartozik hozzá egy napközi is. Rendszeres szerzője Nőilegnek de egy megyei lapban is megjelennek főleg oktatással kapcsolatos cikkei. Székelyudvarhelyről tudósítója a Marosvásárhelyi Rádiónak is.

A virtuális világ potenciális veszélyeit sokan bagatellizálják, szülőként sem mérik föl, milyen kockázatokat rejt, ha gyerekükről rendszeresen olyan képeket osztanak meg, amelyek jó esetben csak a családra és a legközelebbi barátokra tartoznának. „A gyerekvédelemmel, jogvédelemmel foglalkozó szakemberek igyekeznek erre fölhívni a figyelmet, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, miért jelenthet gondot az átgondolatlan posztolás. Ezt a veszélyt sokan távolinak tartják, nem foglalkoznak vele. Pedig jó lenne, ha a szülők ezt a kérdést komolyan vennék” – emeli ki Ágnes. Ez nem is lenne nehéz, hiszen régen is természetes volt, hogy a családi fotóalbumokat csak azok látták, akiket beengedtek a lakásba, és nem mutatták meg őket mindenkinek válogatás nélkül.

Gondot még a legártalmatlanabb képek is jelenthetnek. Elég belegondolni abba, hogy azoknak a számítógépein, akiket gyermekpornográfia miatt fognak el, gyakran találnak olyan képeket, amelyeket egyszerűen csak letöltöttek a közösségi oldalakról. Mert míg a bugyiban szaladgáló kisgyerek fotója a családnak és a barátoknak csak egy kedves kép, addig a Darknet egészen más jelentést kaphat. Tehát a pedofilok nem csak a meztelen vagy hiányos öltözetű kicsik képeire vadásznak, hanem akár teljesen hétköznapi fotókra is.

„Amíg a gyerekünk kicsi, addig nekünk, szülőknek kell figyelnünk arra, hogy a posztokkal ne történjen visszaélés. Az is feladatunk, hogy a gyerekeket tudatos médiafogyasztóvá, internethasználóvá neveljük. Ehhez viszont az kell, hogy a közösségi médiát mi is jól használjuk, átgondoljuk, hogy oda milyen képeket, milyen tartalmakat töltünk föl. Ha nem így teszünk, akkor nehéz elvárnunk a gyerekektől azt, hogy tizenéves korukban ne tegyenek olyat, amit később majd megbánnak. Abba is bele kell gondolunk, hogy lehet, hogy picik képei aktuálisan aranyosak vagy viccesek, de évekkel később már nem feltétlenül azok. Ilyenkor a már felnőtt gyerekeknek kellemetlenségeket is okozhatnak” – mondja Ágnes.

A szerző kiemeli, hogy a szülőknek fontos tisztában lenniük gyerekük személyiségi jogaival, látniuk kell, hogy amíg kicsi, addig az ő az engedélye nélkül alakítgatják a virtuális lábnyomát. Ilyenkor nem is elvárható, hogy a gyerek bármiről dönteni tudjon. Nagyobbaknál már nyílhat erre lehetőség, őket már meg lehet kérdezni. Ezzel elkerülhető, hogy például a kiskamaszok rosszul érezzék magukat amiatt, mert a szülők olyan képeket posztolnak családi eseményekről, amit ők maguk kellemetlennek, előnytelennek tartanak. Ágnes cikkében jó példákat, kompromisszumos megoldásokat is felvillant. Ilyen például az, amikor a szülők korlátozzák a közösségi médiába föltöltött képek elérhetőségét, vagy csak olyan fotókat tesznek föl, amin a gyerekek arca nem látható, nem felismerhető.

Ez a pályamú eredetileg megjelent: Nőileg

A külhoni Média a Családért-díj főtámogatója:

Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával
Fő támogató