ÜT, RÚG ÉS HARAP: jelez a gyermek az agresszióval

Jobb, ha ő üt, mint ha őt ütnék! Éltrevaló! Majd úgyis kinövi! – a klasszikus struccpolitika jelmondatai ezek, amelyekkel akkor nyugtatjuk többnyire csak önmagunkat, ha agresszívan viselkedik a gyermekünk. A gyermekkori agresszivitás azonban igenis komoly probléma, sem elhanyagolni, sem bagatellizálni nem szabad.

A kis buldózer – így becézték Gerőt, aki már pici korában kis vasgyúró volt: nagyobb és erősebb, mint a kortársai. „A durvaságára eleinte fel sem figyeltünk, vagy inkább nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget. Illetve ráfogtuk: második gyermek, hozzá kell szokni a bátyja durvább bánásmódjához” – meséli Annamari. Gerőt kétéves kora után néhány hónappal vitték bölcsődébe, s rendre mindennap azzal szembesültek: megütötte, megharapta társait, s később már a dadákat is. (Az írás itt nem ér véget.)

A teljes cikk a Nőileg magazinban jelent meg.