„Volt, amikor negyedóránként kellett szívnom” – Egy fiatal férj gyógyulása a függőségekből

Nagy Ildikó

Van bennük valami gyermeki tisztaság: a fiatal székelyföldi családapában, akinek tekintetében akkor is mosoly bujkál, amikor létalagútja legsötétebb szakaszait idézi fel, és a törékenynek tűnő, de annál erősebb feleségben, aki segített párjának meglátni a világosságot az alagút végén. Előd és Beáta a képernyő túloldaláról meséli el történetüket.

Bemutatkozás

1979-ben születtem Marosvásárhelyen, Erdély szívében. Gyermekkoromat a mesék és az irodalom szeretete határozta meg, családom és tanáraim korán megerősítettek az írás iránti érdeklődésemben. Tanulmányaimat humán területen folytattam: érettségi után a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen újságírást tanultam, majd a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetemen kommunikáció és közkapcsolatok szakon találtam vissza igazán az íráshoz.

2006-ban megszületett a fiam, Nagy Krisztián-Ádám, aki nemcsak életem legnagyobb ajándéka, hanem verseim legfontosabb ihletője is. Két verseskötetem jelent meg, mindkettő hozzá kötődik.

2007 óta a Maros megyei Népújság munkatársa vagyok, újságíróként elsősorban az emberi történetek, sorsok és értékek hiteles bemutatása foglalkoztat.

Mind a magánéletemben, mind a munkámban fontos erőforrás számomra az istenhit. Hiszem, hogy minden, ami örömet és beteljesedést ad – legyen az egy jól sikerült írás vagy a fiam mellett megélt mindennapok –, ajándék.

Tovább a pályázathoz →

Nézze meg a többi jelöltet is!