Nehéz idők, erős emberek | Történeteink…
A jelenlegi élethelyzetünk, a gazdasági válság, a szomszéd országban zajló háború, a járványhelyzet komoly kihívást jelent mindenki számára. Mindannyian keressük a válaszokat, stratégiákat, hogy hogyan lehet átvészelni a nehéz időket, és ebben segítséget jelent, ha felidézzük, hogy a felmenőink hogyan éltek túl, mit tettek a háborúk, forradalmak és a nagy szegénység idején.
A jelenlegi élethelyzetünk, a gazdasági válság, a szomszéd országban zajló háború, a járványhelyzet komoly kihívást jelent mindenki számára. Mindannyian keressük a válaszokat, stratégiákat, hogy hogyan lehet átvészelni a nehéz időket, és ebben segítséget jelent, ha felidézzük, hogy a felmenőink hogyan éltek túl, mit tettek a háborúk, forradalmak és a nagy szegénység idején.
Kajtár Orsolya: „Az élet úgy is szép, ha valaki nem akar eljutni sehová” – Egy szépkorú házaspár története Székelyföldről
A munka nemesíti nemcsak a testet, de a lelket is, tartja a közmondás. Bizony volt idő, amikor valóban hittek ebben, és eszerint éltek az emberek. Fülöp Feri bácsi és felesége, Irénke néni egy székelyföldi kis faluban, Csíkdánfalván élnek, és arról meséltek, hogyan lehetett egyszerűen, békében élni a kommunista rendszerben anélkül, hogy az ember csak a nehézségeket látná. Tovább olvasom >>>
Kajtár Orsolya: „A szívem is kacag, amikor együtt ülünk asztalhoz” – A szépkorú Jolán néni életbölcsességei a határon túlról
„A mi időnkben nem így volt” – mondogatják a nagyszülők, mi pedig annyiban hagyjuk a dolgot, mert ami régen volt, az már elmúlt. Fiatalként úgy tekintünk az idősek történeteire, mint csinos kis anekdotákra, a sorok között olvasva mégis sok hasonlóságot fedezhetünk fel múlt és jelen között. Hiszen a kisebbségi élet, a boldogulás ma is ugyanolyan nehéz Erdélyben, mint régen, csak épp más keretek között. „Talán egyszerűbb volt” – kezdte gondolatait Márton Jolán néni, aki fiatalkoráról mesélt, s arról, hogy miként élte meg az élet nehézségeit akkoriban, amikor Székelyföldön még a falnak is füle volt. Tovább olvasom >>>
Pomichal Krisztián: „Ilyen lehetett a rabszolgapiac a gyarmatokon” – Gyula bácsi eleven emlékei a kitelepítésről
Nehéz idők, erős emberek
Ha az embernek megadatik, hogy megéljen hét-nyolc évtizedet, óhatatlanul elszenvedője lesz a történelemnek. A velünk élő generációk közül különösen igaz ez a negyvenes évek elején születettekre, pláne, ha felvidéki magyarként érkeztek erre a világra. Az egy kis magyar faluban, Nyáradon élő, 81 éves Patasy Gyula emlékezete máig őrzi e viharos idők történetét. Tovább olvasom >>>
Kajtár Orsolya: „Mindig utolsóként hagytuk abba a táncot” – Egy gyimesi özvegyasszony gondolatai az élet örömeiről és nehézségeiről
Tankó Jutka néni élete nagy részét az Erdélyben található Gyimesfelsőlokon töltötte. Szépkorú dédnagymamaként még mindig abban a házban él, amit férjével közösen építettek azon a telken, amelyet édesapja ajándékozott neki. Kislányként megélte a második világháború viszontagságait, élt menekültként az erdő sűrűjében, majd fiatal nőként férjhez szökött. Egyszerűség és jóság árad belőle, miközben elmélyedve horgol a lámpa fényénél, és közben felidézi élete mérföldköveit. Tovább olvasom >>>
TÁMOGATÓ:
