A Külhoni Média a Családért-díj
2024.
februári jelöltje:
Attól kezdve együtt járunk a templomba
Fehér Tibor és felesége, Magdolna több mint hatvan éve tartanak ki egymás mellett jóban-rosszban. A zentai házaspár történetét Polyák Hajnalka mutatta be az olvasóknak, de nemcsak az örömeikről, hanem a nehézségeikről, a családi gondjaikról és a hitük megtartó erejéről is írt. A Hírvivő hasábjain megjelent cikk a Média a Családért díj külhoni jelöltje lett.
Fehér Tibor és felesége, Magdolna több mint hatvan éve tartanak ki egymás mellett jóban-rosszban. A zentai házaspár történetét Polyák Hajnalka mutatta be az olvasóknak, de nemcsak az örömeikről, hanem a nehézségeikről, a családi gondjaikról és a hitük megtartó erejéről is írt. A Hírvivő hasábjain megjelent cikk a Média a Családért díj külhoni jelöltje lett.
Polyák Hajnalka több mint húsz éve dolgozik a vajdasági Magyar Szó napilap hirdetőosztályán, a szerkesztőség szinte második otthonává vált. Ezáltal került közel az újságíráshoz, úgymond belenőtt abba. A Magyar Szóban és a Hírvivő katolikus hetilapban is jelennek meg időnként cikkei. Mivel végzettsége szerint hitoktató és pasztorális tanácsadó, főleg családi és vallási témájú írásokat készít. Emellett kiscsoportos foglalkozásokat, lelki beszélgetéseket vezet a felsőhegyi plébánián. Zentán él férjével és kislányával.
Tibor és felesége, Magdolna több mint hatvan éve ismerték meg egymást, hatvanadik házassági évfordulójukat pedig tavaly ünnepelték – ennek apropóján látogatta meg Hajnalka a házaspárt. „Történetükre a Hírvivő hetilap szerkesztői hívták fel a figyelmet, ők kértek meg arra, hogy a karácsonyi lapszámba írjak róluk. Példaképként mutattuk be őket, hiszen már hosszú ideje élnek házasságban, az életüket pedig átszövi az Istenbe vetett hit, a kapaszkodás Krisztusba. Tibor és Magdolna megismerése nekem is örömöt jelentett, hiszen a beszélgetés során érezhetően a Szentlélek vezetett bennünket – mondja Hajnalka.
Az újságíró több órát töltött az idős házaspár otthonában, a beszélgetést velük mélynek, őszintének érezte. A két ember között teljes összhang volt érezhető. Ez így volt rögtön a megismerkedésük után is, amikor Magdolnát tuberkulózis miatt kórházban kellett kezelni. Az asszony hosszú időt töltött ott, de Tibort ez sem tántorította el az udvarlástól, rendszeresen meglátogatta, minden jóval elhalmozta. Magdolna nyolc hónapon át minden nap kapott egy kézzel írt levelet is, amelyre azonnal válaszolt. Kapcsolatuk elmélyült, egy percig sem volt kérdés számukra, hogy összeházasodnak, együtt folytatva a megkezdett rögös utat.
„Tibor bátran beszélt arról is, hogy volt idő, amikor ivott, életüknek ezt a részét is vállalta. Elmesélte, hogy az alkohol miatt elhidegültek egymástól, de amikor megtapasztalta a mélypontot, ráébredt arra, hogy Magdolnát nem akarja elveszíteni. Ekkor elkezdett a feleségével templomba járni, és azonnal letette az italt és a cigarettát. Látható, hogy ebből a krízisből Isten segítségével kapaszkodtak ki, egymást támogatva. Kettejük példája is mutatja, hogy a szentségi házasság valós kapcsolatmegtartó erővel bír. Hívőként nekem is jó látnom ezt” – emeli ki Hajnalka.
Tibornak és Magdolnának két gyermeke és négy unokája van, családjuk már egy dédunokával is bővült. „Nagy szeretettel beszélnek róluk, és mivel tartjuk a kapcsolatot az interjú óta, tudom például, hogy a dédunoka – akit Teának hívnak – ügyesen táncol. Habár Magdolna már elmúlt nyolcvanéves, szabadidejében használja az internetet, a közösségi oldalon megjelenő bejegyzései is mutatják, hogy a család a legfontosabb számukra” – mondja a szerző. A házaspárra Hajnalka is jó példaként tekint: azt érzi, úgy kell élni és szeretni a házasságban, ahogyan ők.