Sokan félnek attól, hogy a gyerekvállalásra rámegy a házasságuk, nem várt problémákkal, kihívásokkal szembesülnek a kicsi születése után. Az ugyanakkor merész gondolat, hogy pusztán egy csöppség tönkretehet egy párkapcsolatot. Ezt a felvetést igyekezett megcáfolni írásában Antal-Ferencz Ildikó, akinek cikke a Média a Családért-díj júliusi jelöltje lett.
Sokan félnek attól, hogy a gyerekvállalásra rámegy a házasságuk, nem várt problémákkal, kihívásokkal szembesülnek a kicsi születése után. Az ugyanakkor merész gondolat, hogy pusztán egy csöppség tönkretehet egy párkapcsolatot. Ezt a felvetést igyekezett megcáfolni írásában Antal-Ferencz Ildikó, akinek cikke a Média a Családért-díj júliusi jelöltje lett.
Antal-Ferencz Ildikó háromgyermekes édesanya, szabadúszó újságíró, aki a koronavírus-járvány elején saját blogot is indított Így írok én címmel. Régóta vágyott rá, hogy bármikor kötöttségek nélkül írhasson, ha ahhoz kedvet érez, de erre elfoglaltságai miatt korábban nem volt ideje. Írásai fő témája a család, de sok más is érdekli: interjúkat készít közismert emberekkel, beszámolókat kulturális eseményekről és jótékonysági ügyekről, riportokat közéleti témákról (életvédelem, gyermekvédelem, oktatás, hit, fogyatékossággal élők), de utóbbiakkal is mindig a családos lét szemszögéből foglalkozik.
Ildikó cikkét egy írónővel készült interjú ihlette, aki regényében olyan kérdéseket feszegetett, ami sokakat érint és érdekel. Például, hogy az anyai szerepet tanuljuk-e vagy ösztönből jön, hogy megteheti-e egy nő, hogy nem szeret anyának lenni, hogy könnyebb-e az apai lét, vagy hogy képes-e szétzúzni egy gyerek egy családot. Ildikó ez utóbbi felvetésen háborodott fel, és bár idegen tőle, hogy mások írására reflektáljon, ezúttal klaviatúrát ragadott.
„Nagyon ideges lettem, de vártam egy-két napot, hogy elmúljon, mert nem akartam indulatból reagálni, erre mindig nagyon figyelek. Két nap után már azt éreztem, hogy a témára higgadt fejjel tudok tekinteni, de nem akartam csak a saját – úgymond szülői, női, újságírói – véleményemet leírni, kíváncsi voltam arra is, hogy viszonyulnak a kérdéshez a szakértők” – mondja Ildikó. Cikkében Varga Szilvia Edit önismereti coach és párkapcsolati mediátort, Léder László pszichológust, az Apa Akadémia alapítóját, valamint Cserey Miklós szülői tanácsadót szólaltatta meg.
„Mindhármukat jól ismerem, így egyből megkerestem őket. Szilvia elsősorban a női témákkal foglalkozik, vele a nőiségről, anyaságról és az önismeretről akartam beszélgetni. Mert az önismeret nagyon fontos, annak hiánya játszhat szerepet abban, hogy egy nő – vagy férfi – azt érzi, gyereke tönkreteszi a párkapcsolatát. Magam is sok önismereti munkát végeztem, szerintem ez elengedhetetlen mindenki, de különösen egy szülő számára. Fontos, hogy megértsük a múltunkat, a felmenőink történetét is, így érthetjük meg igazán, szülőként miért viselkedünk bizonyos helyzetekben bizonyos módon. Mivel László az apai téma szakértője, így őt arról kérdeztem, hogy a férfiaknak tényleg sokkal könnyebb-e a szülői lét, mint a nőknek” – mondja a szerző.
A pszichológus nem így látja, ő azt tapasztalja, hogy esténként a gyerekektől kicsavart anyák és a munkától kicsavart apák találkoznak egymással. Emiatt magas a kisgyerekes apai depresszió aránya is, nincs szó arról, hogy a szülőség csak a nőket terhelné meg, hogy az apaság könnyebb lenne, mint az anyaság. Cserey Miklós szülői tanácsadó képzésére Ildikó maga is járt, így jól tudta: a szakembert munkájában elsősorban a gyerek szempontja érdekli, vezérli. Miklós szintén határozottan cáfolta, hogy egy gyerek képes lenne elpusztítani a szerelmet, és kiemelte a másik „irányt” is: a gyerek egy rossz kapcsolatot megmenteni sem tud, sőt egy ilyen viszony a ő életét is tönkreteheti. Ildikó kiemeli, hogy bár a szakértők régi kedves ismerősei, válaszaikat nem bírálta felül, hanem szó szerint leírta – ugyanakkor örömmel konstatálta, hogy megerősítik azt, amit ő maga is gondol erről a kérdésről.