„Fel is kell őket ám nevelni!” – szólították meg az utcán az ötgyermekes Vivient, pedig ha valaki, hát ő tisztában van vele. Ráadásul sugárzik is róla, hogy milyen irigylésre méltó könnyedséggel kezeli a kicsiket és a nagyokat is. Vele készített interjút Zubor Rozália, akinek Famiily.hu-n megjelent cikke a Média a Családért-díj szeptemberi jelöltje lett.
„Fel is kell őket ám nevelni!” – szólították meg az utcán az ötgyermekes Vivient, pedig ha valaki, hát ő tisztában van vele. Ráadásul sugárzik is róla, hogy milyen irigylésre méltó könnyedséggel kezeli a kicsiket és a nagyokat is. Vele készített interjút Zubor Rozália, akinek Famiily.hu-n megjelent cikke a Média a Családért-díj szeptemberi jelöltje lett.
Zubor Rozália a Famiily.hu főszerkesztője, interjúsorozata – amelyben elsősorban dolgozó anyákkal beszélget – saját blogján, az IgenAnyán is fut. Mindig is újságíró szeretett volna lenni, korábban szerkesztő-újságíró volt többek között a Joy.hu-nál is. Kétgyerekes anyuka.
Rozi az Instagramról ismeri Vivient, akire azért figyelt fel, mert fiatal kora ellenére akkor már az ötödik gyerekét várta. „Megismerkedtünk, aztán mire eljutottunk az interjúig, már meg is született a kicsi. Története azért különleges, mert úgy van 5 gyereke, hogy még csak 29 éves, ami a mai világban példaértékű és nagyon ritka. Másrészt úgy neveli a kicsiket, hogy közben egy energiabomba, élvezi a gyerekekkel töltött idő minden pillanatát” – mondja Rozi. Hozzáteszi, hogy Viviennel egyszerűen nem lehet úgy beszélgetni, hogy egyszer is fáradtságra panaszkodjon, vagy fölhozza: nincs énideje. Neki az anyaság a kiteljesedést jelenti – a szerző főképp emiatt szeretett volna vele interjút készíteni.
„Akartam, hogy mások is lássák: ez nem lehetetlen, van ilyen. Hogy az anyaság nem csak arról szól, hogy nem alszunk, hogy szenvedünk a szoptatással; hogy fáradtak és idegesek vagyunk például azért, mert a kicsik a földhöz verik magukat valami banális dolog miatt; hogy a gyereknevelés nem csak a kibírhatatlan dackorszakról szól. Mert az anyaság csodálatos dolog, életcél is lehet. Sőt, ha valamiért, hát a gyerekeinkért érdemes élni. És sok olyan nő van, aki ebben tényleg ki tud teljesedni, akit ez 100 százalékosan boldoggá tesz” – emeli ki Rozi.
Véleménye szerint Vivien zseniálisan kezeli a kicsiket, példája pedig rámutathat: az ötgyerekes anyáktól nem csak azt lehet megkérdezni, hogy feladataikat hogyan tudják ellátni, hogyan tudnak egyáltalán elindulni otthonról. Hogy nem csak az olyan nehézségekről tudnak beszélni, mint amit például a fogzás vagy egy egyszerű etetés jelenthet. Vivien mindent megold, akár egyedül is, sőt, azt mondja, bármilyen furán is hangzik, de két gyerekkel sokkal nehezebb dolga volt, mint most öttel. „Nekem is két gyerekem van, és számomra ez elképzelhetetlen, pedig valószínűleg Viviennek van igaza, hiszen neki nagyobb a tapasztalata. Másrészt azok a nők, akik bevállalnak öt gyereket, vélhetően már a négyet is élvezték, az sem lehetett számukra annyira megterhelő. Ha nem így lenne, nem születne újabb kicsi” – mondja. Rozi korábban készített interjút Szentjobbi Krisztával is, aki szintén ötgyerekes anyuka, és hasonló tapasztalatai vannak: a nagyok egyre több segítséget tudnak nyújtani a később született testvérekkel kapcsolatos teendőkben. Emiatt az anyaság sem ötször olyan nehéz, hiszen a feladatok egyre jobban eloszlanak.