Gyerekek mentálisan sérülékeny családokban

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemrég adott ki egy könyvet Gyerekek mentálisan sérülékeny családokban címmel, amely elméleti és gyakorlati ismeretekkel látja el a nevelőket, pedagógusokat arról, hogy miképp tudják támogatni az ilyen környezetben nevelkedő gyermekeket, hogyan tudják őket segíteni abban, hogy a nehézségek ellenére is egészséges, boldog, szeretett és szerető gyermekek, fiatalok, majd felnőttek legyenek. Bemutatójára meghívták a Vendég a háznál stábját is, a látottak és hallottak pedig a téma továbbgondolására sarkallták a szerkesztőt. „Ez a kérdéskör engem is régóta érdekel, így örültem, hogy a könyvbemutató apropójából részletesen tudunk róla beszélni a műsorban. Jó, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fölkarolta ezt a témát, hiszen a probléma rengeteg gyereket, rengeteg családot érint, mégis tabuként kezeljük, szóba se hozzuk. Magam is emlékszem arra, hogy gyerekkorunkban mi is észrevettük, ha egy-egy társunk bajban volt, de nem fordítottunk rájuk figyelmet, nem foglalkoztunk velük” – mondja a szerkesztő.

A Vendég a háznál témával foglalkozó adásában érintettként is megszólal Hoffmann Kata klinikai szakpszichológus, aki maga is szenvedélybeteg szülők mellett nőtt fel. „Az időkorlátok miatt a műsorba csak a beszélgetésünk töredéke került be, de rengeteg dolgot megtudtam tőle. Amit Kata elmondott, az megerősített abban, hogy erről a témáról sokat kell beszélni, nem elég egyetlen alkalommal szóba hozni. Fontos, hogy a téma áttörje az ingerküszöböt, hogy aki csak lehet, segítséget kapjon az ilyen helyzetekben. Ezt célozza szakkönyveivel és támogató programjaival a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is” – emeli ki Gabriella.

A műsorban elmondta gondolatait Frankó András, aki a szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának családterapeutája és vezetője, illetve Kormos Piroska, aki a szolgálat szociálpedagógusa. „Náluk vannak kamaszcsoportok is, olyan fiatalokkal, akik a helyzetük miatt segítséget kérnek. Korábban ez elképzelhetetlen volt, az ilyen történetek teljesen rejtve maradtak. Persze a műsorban gyerekkel mi sem beszéltünk, hiszen ők ebben a helyzetben nagyon sérülékenyek és instabilak, nem lenne helyes, ha megszólaltatnánk őket” – emeli ki a szerkesztő. Az ugyanakkor fontos, hogy a környezet figyeljen az ilyen gyerekekre, a pedagógus, a gyermekorvos, a védőnő, az edző, a nagyszülő vegye észre, ha valaki szenvedélybeteg vagy mentálisan sérült – például depressziós, pánikbeteg vagy skizofréniával élő – szülők mellett nevelkedik. Ez azért fontos, mert ilyenkor másképp kell viszonyulni a gyerekekhez, figyelemmel kell lenni a helyzetükre, el kell nyerni a bizalmukat. Életbevágó lehet az is, hogy a kicsiket és nagyokat szakember segítse, közreműködésével pedig meg tudjanak birkózni a helyzetükkel.