A Külhoni Média a Családért-díj 2017. februári jelöltje:

Hazatérők

Faragó Jánost 2010-ben az Év Biotermelője címmel tüntették ki, azóta is egyre sikeresebb munkájában, amit az is bizonyít, hogy már külföldre is eljutott nem csak hírneve, de termékei is. Kacsaringós útjáról Jenei Klementina számolt be. Írása a külhoni Média a Családért-díj februári győztese lett.

Faragó Jánost 2010-ben az Év Biotermelője címmel tüntették ki, azóta is egyre sikeresebb munkájában, amit az is bizonyít, hogy már külföldre is eljutott nem csak hírneve, de termékei is. Kacsaringós útjáról Jenei Klementina számolt be. Írása a külhoni Média a Családért-díj februári győztese lett.

Hazatérők

A szavak szerelmeseként 35 évesen találtam meg az utam. Éveken át az Új Kanizsai Újság felelős szerkesztőjeként dolgoztam, de egy éve, amióta a Magyar Szó, Vajdaság legnagyobb eladott példányszámú újságírójaként tevékenykedem, elsődleges feladatomként tartom az itt maradottak ösztönzését a helyben való boldogulásra. Hiszem és vallom Wass Albert szavait: „Ha őseink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország.” Ennek szellemében kutatom fel azokat az embereket a környezetmben, akik hasonlóképpen gondolkodnak, mentesek a nihilizmustól és arra összpontosítanak, hogy itthon boldoguljanak, mert lehet, csak keresni kell a lehetőségeket. Faragó Janiék kiváló példái annak, hogy Németországból hazatérve egy majdnem kétezres lélekszámú, lélegeztetőgépen lévő faluban is van élet, de még milyen! Olyan, ahol a saját boldogsáunk,a belső békénk számít igazán, semmi más! Gyerekek az asztal körül, szeretet, a komfortzónából való kilépés, ami biztosítja a megálmodott jót! - Jenei Klementina

Hazatérők
Az oromi biotermelő itthon érzi magát igazán gazdagnak

Faragó Jánost 2010-ben az Év Biotermelője címmel tüntették ki, azóta is egyre sikeresebb munkájában, amit az is bizonyít, hogy már külföldre is eljutott nem csak hírneve, de termékei is. Azonban kacskaringós utat járt be, hogy visszatérhessen szülőfalujába, ahová elkísérte német származású felesége is. Mint mondja, mindenkinek oda húz a szíve, ahol meglátta a napvilágot. Őt Oromra, a legnagyobb lányát pedig vissza, Németországba.

– Annak idején, 1993-ban a háború miatt én is, mint sok más sorstársam, a külföldi létben láttam a megnyugvást és a jó pénzkereseti lehetőséget is. A bátyám már ott volt, ott dolgozott, hozzá mentem ki. Oromról egészen Németországig, Augsburgig vitt az utam, ahol hentesként álltam munkába kezdetben, de sok mást is csináltam. Voltam tetőfedő, ácsokkal dolgoztam, aztán raktárosként, majd kórházban betegszállítóként kaptam munkát, és miután elvégeztem egy természetgyógyászati képzést, ami három évig tartott a Paracelsus-iskolában, egy saját rendelőt nyitottam. Két évig ebben a munkakörben tevékenykedtem. A feleségemet, Irmit is már külföldön ismertem meg, és rá egy évre össze is házasodtunk.

Tovább a teljes cikkhez >>>

Ez a pályamú eredetileg megjelent: Magyar Szó

A külhoni Média a Családért díj támogatói:

Nemzetpolitikai Államtitkárság – Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Fő támogató
MBH Bank
A közönségdíj támogatója