Hol a határ?

A témákat az élet hozza, erre Emese cikke is jó példa: kislánya négy éves, így nap mint nap szembesül olyan helyzetekkel, amelyek elgondolkodtatják. Nehéz például konfrontálódnia a gyerekével, de igyekszik fejlődni. Reméli, hogy mindig előrébb jut, hogy egyre jobb szülővé válik. Környezetében is sokszor kerül elő a téma, azt tapasztalja, más szülők is hasonló problémákkal, kihívásokkal küzdenek. Nemet mondani nehéz. „Kérdés volt számomra, hogyan lehet a gyerekeknek jól és okosan korlátokat szabni, átlátható keretrendszert felállítani. A cikk egyfajta eszköz is volt számomra ahhoz, hogy a témának utánajárjak” – mondja. Cikkéhez Jan-Uwe Rogge Kell a gyereknek a korlát, Pamela Druckerman Nem harap a spenót, valamint McMenemy Márk Daddy Cool című könyvét egyaránt fölhasználta, olvasóinak valamennyit ajánlja.

„Az, hogy valóban szükség van a korlátok felállítására, csak most tudatosult bennem: a gyereknek és a szülőknek is jó, ha van egy keretrendszer, amihez tarthatják magukat. Fontosnak tartom azt is, hogy ilyenkor a szülőt ne ragadják el az indulatai, tudjon nyugodtan, higgadtan kommunikálni. El kell fogadni, hogy a szabályok felállításával a gyerekeknek nem ártunk, sőt, mindez hasznukra válik” – emeli ki Emese.

Ugyan cikkébe nem fért be, de McMenemy Márk könyvére főleg azért hivatkozik, mert szerepel benne egy interjú Dragomán Györggyel, aki arról is beszél, hogy szerinte a szülő-gyerek kapcsolat a legdurvább hatalmi viszony. Ebben az író említi, hogy szülővé válása előtt ő is rengeteget dilemmázott azon, hogyan tud bölcsen élni hatalmával. „Nekünk, szülőknek ezt nagyon finoman kell belőnünk. Tudnunk kell, hogy a szülő-gyerek kapcsolatban mi vagyunk az irányítók, nekünk kell vezetnünk a gyereket, de mégsem szabad autoriter módon gondolkodnunk. A kérdést talán nem is a hatalom, hanem a felelősség felől kell megfognunk” – magyarázza a szerző. Tehát szülőként ne azért mondjuk meg a gyereknek, hogy mit kell csinálnia, mert hatalmunk van fölötte, hanem a szülői felelősségből kifolyólag. Mert többet tudunk a világról, mert jobban látjuk, mi lesz jó a gyereknek. Emese cikkében Köhler Kata pszichológus, négygyermekes anya is megszólal, aki többek között azt hangsúlyozza, hogy a szabályok mellett a rugalmasság is fontos, és az is, hogy olykor elnézőek tudjunk lenni saját magunkkal.