Felnőttként sem feltétlenül tudjuk megfogalmazni, mit jelent a lélek, ha pedig egy gyerek szegezi nekünk ezt a kérdést, végképp tanácstalanok lehetünk. Barcs Krisztina pár hónapja megjelent könyve ad ehhez segítséget, a témával ennek kapcsán foglalkozott Mohácsi Edit is. A Kossuth Rádió Vendég a háznál című műsora a Média a Családért-díj márciusi jelöltje lett.
Felnőttként sem feltétlenül tudjuk megfogalmazni, mit jelent a lélek, ha pedig egy gyerek szegezi nekünk ezt a kérdést, végképp tanácstalanok lehetünk. Barcs Krisztina pár hónapja megjelent könyve ad ehhez segítséget, a témával ennek kapcsán foglalkozott Mohácsi Edit is. A Kossuth Rádió Vendég a háznál című műsora a Média a Családért-díj márciusi jelöltje lett.
Mohácsi Edit eredetileg közgazdász, csak az ezredforduló óta dolgozik újságíróként. Egy ideig külsős munkatársként tevékenykedett a Magyar Rádiónál, közben írt és tévézett is. Főállásban 2007 óta rádiózik, részt vesz a Vendég a háznál és A Hely című riportműsor készítésében is.
Az életben való boldoguláshoz elengedhetetlen, hogy gyerekünk képes legyen jól tájékozódni az érzelmek világában, ugyanakkor a jelzőrendszer megismerése nem mindig egyszerű. A gyerekek nem feltétlen tudják értelmezni, „kiértékelni” érzelmi tapasztalataikat, ehhez néha elkél a külső segítség. Mert vajon miért félünk a másnapi dolgozattól, miért vagyunk mérgesek, ha összevesztünk a legjobb barátunkkal? Miért örülünk, ha kaptunk egy kiskutyát? Illetve mit tegyünk az érzéseinkkel, haragunkkal vagy boldogságunkkal?
„Barcs Krisztina könyvét anyukák ajánlották nekem, megvették a gyerekeiknek a kolléganőim is. Így került a kötet a látókörömbe. Mivel a műsorban még nem beszéltünk a lélekről, és hasonló könyvet sem láttam soha, fontosnak tartottam, hogy foglalkozzunk a témával. Mert jó, ha a gyerekek és a szülők segítséget kapnak ehhez a kérdéshez” – mondja Edit.
A műsorban a pszichológus mellett gyerekek is megszólalnak, gondolataikat ők is elmesélik. Meglepő, de a témát már egy négyéves gyerek is értette: persze a maga szintjén, de tisztában volt a lélek fogalmával, tudta, hogy az benne lakik. Látszik tehát, hogy ezek a fogalmak akkor is értelmet nyernek, ha amúgy nem beszélünk róluk a gyerekekkel. A nagyobbak még fogékonyabbak voltak erre a kérdéskörre.
A kötetet gyerekeknek 10 éves kortól ajánlják, de hasznos felnőtteknek is. Edit például úgy látja, könnyebbé teszi a kommunikációt, segíti a szülőket is, ha gyerekeik váratlan kérdést tesznek föl nekik, ők pedig falnak ütköznek, nincsenek meg a válaszhoz szükséges szavaik.
„Fontos tudni, hogy az elmúlt húsz évben hihetetlenül sokat fejlődött a gyermeklélektan, a gyermekek lelkének megértése. Például ma már rengeteget tudunk a perinatális korszakról is, annak időszakát sokat kutatják a pszichológusok. Ennek eredménye, hogy a lelki köldökzsinór meglétét már a világ legtermészetesebb dolgának tekintjük. Tudjuk azt is, hogy nagyon fontos a születés, hogy az aranyórát nem szabad elvenni sem a kicsitől, sem az édesanyától. Mert a baba súlyát és hosszát később is meg lehet mérni. Ma már nincs olyan konferencia, ahol mindez ne hangozna el, mi is sokat foglalkozunk ilyen témákkal a műsorban. Mert jó ezeket az új dolgokat elmondani a hallgatóknak, jó bővíteni a tudásukat” – emeli ki Edit. A szerkesztő számára a gyerekeknek szóló, a lélek működését bemutató könyv is ebbe a kategóriába tartozik, hiszen korábban ezzel a témával sem foglalkozott senki, pedig fontos lenne, hogy beszéljünk róla.