Látássérült mindennapok

Endes-Ábrahám Ákosról nyolchetes korában derült ki, hogy komoly egészségügyi problémája van, bár a pontos diagnózisig szüleinek jó néhány orvosi rendelőt fel kellett keresniük. „Volt egy borzasztó rossz érzésem a kórházban, amit igazából a férjemen, Szilárdon kívül senki nem értett meg. Megszületésekor annyit tudtunk, hogy van egy plusz ujja a bal kezén. Ő volt az első újszülött, akit életemben láttam. Nyolchetes korában nyilvánvalóvá kezdett válni, hogy baj van, és akkor is csak azért, mert észrevettem, hogy a vele egykorú babák szép nagyra nyitják a szemüket, Ákos pedig nem. Keresgélni kezdtem a világhálón, és rögtön világossá vált, hogy tényleg nagy gond van. Be is jelentkeztünk azonnal a szemészetre, én tisztán emlékszem, útközben mondtam is Szilárdnak, ha azt fogják mondani, hogy a gyermek vak, összedől a világ. És azt mondták. A világ kicsit összedőlt, de másnap is pont úgy felkelt a nap és ment tovább az élet. Akkor maradtak bennem olyan tüskék, amelyeket nem tudok azóta sem felejteni. A szemorvos, akire én nagyon felnéztem, mert gyermekkoromban is hozzá jártam, abban a pillanatban, amikor közölték velünk, hogy baj van, felsóhajtott, mondván, az ember nem tud hálát adni, hogy egészséges gyermekei vannak. Tíz év távlatából ez még ma is fáj” – eleveníti fel Endes-Ábrahám Ibolya, Ákos édesanyja. A család végül Budapesten kapta meg a pontos diagnózist, azaz hogy gyermeküknek egy nagyon ritka, veleszületett rendellenessége van, amelyen nem lehet segíteni, ezzel együtt kell élni. Akkor derült ki, hogy a jobb szemével fényt, árnyékot érzékel, de a bal szemével semmit, alulfejlett. Továbbá szemén zöld hályog alakult ki, ami azzal jár, hogy a belső szemnyomás magas, ezt kezelni kell. Ákos jelenleg a csíkszeredai József Attila Általános Iskola harmadik osztályos tanulója. Mind az óvodában, mind az iskolában sikerült kitűnően beilleszkednie – mesélik szülei, sőt talán legmerészebb álmukat is fölülmúlta az, ami gyermekükkel az iskolában történt. Az Ákossal foglalkozó tanítónő, Both Virág maga is megtanulta a Braille-ábécét, hogy a kisfiúnak könnyebb legyen, így Ákos ma már ennek segítségével ír és olvas magyarul, románul és angolul. „Ez várakozáson felüli dolog” – mondják boldogan.

Tovább a teljes anyaghoz >>>