A Külhoni Média a Családért-díj 2022. októberi jelöltje:

Megállítható-e a népességcsökkenés?

Szerbia lakossága a becslések szerint 300 ezerrel csökkent az elmúlt tíz évben, és bár a kormány gyerekvállalásra ösztönözné a családokat, kérdés, hogy ez elég lesz-e a népességfogyás megállításához. A témát Markovics Annamária dolgozta föl cikkében, írása, amely a Hét Nap online felületén és nyomtatott változatában is megjelent, a Média a Családért-díj októberi külhoni jelöltje lett.

Szerbia lakossága a becslések szerint 300 ezerrel csökkent az elmúlt tíz évben, és bár a kormány gyerekvállalásra ösztönözné a családokat, kérdés, hogy ez elég lesz-e a népességfogyás megállításához. A témát Markovics Annamária dolgozta föl cikkében, írása, amely a Hét Nap online felületén és nyomtatott változatában is megjelent, a Média a Családért-díj októberi külhoni jelöltje lett.

Megállítható-e a népességcsökkenés?
Markovics Annamária

Markovics Annamária az MTI belgrádi tudósítója, a szabadkai Pannon RTV állandó munkatársa. A szerzőnek jelennek meg cikkei a Hét Nap vajdasági magyar hetilap nyomtatott és online felületén is.

Ugyan a legutóbbi népszámlálás óta jelentősen csökkent Szerbiában a népességszám, az idei év első felében ötszázzal több gyerek született, mint 2021 ugyanezen időszakában, és már tavaly is volt némi növekedés, akkor 369 gyerekkel született több, mint egy évvel korábban. Nem lehet tudni, hogy a születésszámok növekedéséhez a koronavírus-járvány és a kijárási tilalom mennyiben járult hozzá, és azt sem, hogy a javulás tartós lesz-e, de a helyzetet mindenképp javíthatja, hogy a kormány idén nyáron 43-ról 45 évre emelte a mesterséges megtermékenyítés állami finanszírozásának korhatárát. Emellett azok a párok, amelyek első gyermekükért küzdenek, korlátlan mennyiségű kezelésre jogosultak térítésmentesen. Ezek az információk idén nyáron nagyjából egyszerre kerültek nyilvánosságra, a téma emiatt keltette fel Annamária érdeklődését.


„Nekem is van két kislányom, egyikük kétéves, a másikuk négy, így magam is érzem a kisgyerekes családok problémáit, nehézségeit. A legfőbb gond, hogy nehéz összeegyeztetni az anyaságot a munkával, a munkahelyek többsége rugalmatlan. Nem igazán van lehetőség részfoglalkoztatásra, a munkahely rugalmassá tételére, sokakra ferde szemmel néznek olyan esetekben is, amikor gyerekük beteg. A szülőknek már az is nagy segítség lenne, ha a munkahelyeken, vagy azok közelében lenne valamilyen gyermekmegőrző, bölcsőde vagy óvoda” – mondja Annamária. A gyerekekre a nagyszülők sem feltétlenül tudnak vigyázni, ezt a feladatot munkájuk miatt a szerző szülei sem tudják átvállalni.


„Nekem az északi minták szimpatikusak, ahol a szociális háló sokkal jobb, a családok több segítséget kapnak. Emiatt az ott élők bátrabban vállalnak gyereket, mert biztosak lehetnek abban, hogy miatta nem lesz nehezebb az életük” – emeli ki Annamária. A szerző szerint már is sokat számítana, ha a családok anyagi segítséget kapnának ahhoz, hogy megszervezzék gyerekük felügyeletét arra az időre, amíg ők dolgoznak. Mert ugyan az állam az anyukáknak az első gyerekük születése után ad egyszeri, a második, harmadik és negyedik után pedig havi támogatást, ezek az összegek nagyon alacsonyak. Gond az is, hogy a juttatások csak legfeljebb 10 évig járnak, pedig a gyerekek nevelése ezt követően is komoly összegeket emészt fel, sőt a költségek olyankor még inkább megnőnek. Persze önmagában az anyagi segítség is kevés, mert ahogy a szerző fogalmaz: egyszerűen nem létezik olyan pénzösszeg, amivel a biztonságot, a jó szociális hátteret ki lehetne váltani. Ugyanakkor ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a leendő szülők stabilnak érezzék helyzetüket, több gyereket merjenek vállalni.

Ez a pályamú eredetileg megjelent: Hét Nap

A külhoni Média a Családért-díj főtámogatója:

Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával
Fő támogató