Egy zentai általános iskola ötödikes diákjai szeretik és várják az osztályfőnöki órát. Nem véletlenül van ez így: a hetedik óra minden kedden az élménypedagógia, a közösségépítés és a képességfejlesztés jegyében telik. Barsi Anita osztályfőnök ugyanis boldogságórát tart. Gruik Zsuzsa járta körül a jelenséget, s írta le riportjában, amely a külhoni Média a Családért-díj februári győztese lett.
Egy zentai általános iskola ötödikes diákjai szeretik és várják az osztályfőnöki órát. Nem véletlenül van ez így: a hetedik óra minden kedden az élménypedagógia, a közösségépítés és a képességfejlesztés jegyében telik. Barsi Anita osztályfőnök ugyanis boldogságórát tart. Gruik Zsuzsa járta körül a jelenséget, s írta le riportjában, amely a külhoni Média a Családért-díj februári győztese lett.
Gruik Zsuzsa Zentán született, megjárta Magyarországot, Skóciát, végül hazaköltözött. Másfél éve a Magyar Szó napilap munkatársa, előtte mintegy tíz éven át a Képes Ifjúság mellékletben jelentek meg rendszeresen cikkei. Szociális munkás mesterdiplomát szerzett, néhány évet dolgozott fogyatékossággal élő gyerekekkel és fiatalokkal, később látássérült felnőttekkel. Jelenleg a Kézen Fogva Fejlesztőkuckóban tart játékos foglalkozást gyerekek számára. Szívesen készít interjút és riportot a gyerekekkel dolgozó szakemberekkel.
Amikor ötödik osztályba jártam, nem igazán szerettem az osztályfőnöki órát. Különösen így volt ez, ha arra a délutáni váltásban, a tanítási nap legvégén került sor. Véget ért a nap, nem kellett tovább aggódni holmi feleltetések vagy dolgozatok miatt – és még mindig nem volt szabad hazamenni. Az egyébként fontos funkciót betöltő osztályfőnöki órák fölösleges időpocsékolásnak tűntek akkoriban.
A zentai Stevan Sremac Általános Iskola November 11. Kihelyezett Tagozatának 5.b osztályába járó diákok azonban szeretik és várják az osztályfőnöki órát. Nem véletlenül van ez így: a hetedik óra minden kedden az élménypedagógia, a közösségépítés és a képességfejlesztés jegyében telik. Barsi Anita osztályfőnök ugyanis boldogságórát tart.
– Elsősorban a családnak lenne a feladata a jól működő érzelmi minták továbbadása a gyerekek számára, de a mai gyors, technológia által uralt világban, ahol a szülők sokat dolgoznak, ez mintha kezdene eltörpülni. A családi minták nagyon meghatározóak: ha egy szülőnek elakadásai, megoldatlan problémái vannak az életben, akkor a gyerek átveszi ezeket a szorongásokat. Ezért szerintem az érzelmi intelligencia fejlesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tanításban is. A boldogságóra program a pozitív pszichológián alapszik, ami a pszichológia tudományának egy nagyon fiatal ága. A boldogsággal kapcsolatos kutatások eredménye azt mutatja, hogy a boldogság tanulható. Ez azt jelenti, hogy léteznek olyan stratégiák, technikák és módszerek, amelyek segítségével javítani lehet az életminőségünkön.