Támasz és kíséret

Zsuzsa és Bálint a vajdasági Zentán élnek a kislányukkal, együtt hozták létre azt a szakszolgálatot, ami segít a leendő szülőknek felkészülni a baba érkezésére. Mivel a dúla házaspár női tagja újságíróként is dolgozik, Tímea már régebbről ismerte. Közelebb hozta őket egymáshoz az is, hogy egyszerre lettek várandósak, gyerekeik születése között csak egy hét van. „Emiatt volt tudomásom a házaspárról, így amikor kitaláltuk, hogy a dúlaságról írunk, egyből ők jutottak eszembe. Ez a hivatás most feltörőben van, amiben talán a járvány is közrejátszott, hiszen nem lehettek apás szülések, a szülészetre kísérők sem tarthattak az anyukákkal. Emiatt a kismamák a vajúdás idején még elhagyatottabbak lettek. De hiszem, hogy van az a réteg, aki szeretné visszahozni a régi idők szüléseit, amikor nem csak szakemberek állhattak a kismamák mellett, hanem családtagok is. Illetve olyan segítők, akik nem a bábák, vagy mai névvel a szülésznők. Ezt a lelki támaszt adhatják meg a dúlák, akik végigkísérhetik a szülést, illetve előtte és utána is támogatják a párt, az újdonsült családot” – mondja Tímea.

A vajdasági magyarok – ha fontos számunka az anyanyelv – főképp a zentai, szabadkai kórház közül tudnak választani. Van szülészet Topolyán is, de ott nincs komoly műtéti háttér, így ha komplikáció lép fel a szülés során, akkor a kismamát át kell szállítani a két nagyobb város valamelyikébe. Bár biztonságosak, de azok egészségügyi intézményeiben sincs olyan lelki támasz, aki erősíteni tudja a kismamákat a szülés előtti órákban.

„Zsuzsa emiatt döntött úgy – sokakhoz hasonlóan – hogy elvégzi a dúlaképzést, és segít másoknak. Története amiatt különleges, mert rádiósként dolgozó férje is megtette ezt, ő lett a Vajdaság első és egyelőre egyetlen férfi dúlája. Ezt nagy dolognak tartom, hiszen a férfiak az ilyen területektől általában távolságot tartanak. De Bálint nem idegenkedett ettől a témától, a feleségével együtt iratkozott be a képzésre” – mondja a szerző. A férj inkább az apai vonalon szeret jelen lenni, azt a részt szereti erősíteni, támogatni. Ez fontos, mert a szülés kapcsán főképp a nőkről beszélünk, gyakran szóba kerülnek például a gyermekágyi kérdések és a szülés utáni depresszió, de férfiakról keveset hallunk. „Kevésbé foglalkozunk azzal, hogy a kisbaba születése és a család bővülése az apukák életében mekkora változást hoz, és hogy az újszülött az anyukát úgymond kisajátítja. Emiatt hiánypótló, amit Bálint képvisel, és ahogyan segít a friss apukáknak” – emeli ki Tímea.

A házaspár az általuk alapított szakszolgálat keretében szolgáltatásokat is kínál a családoknak, szerveznek programokat, tartanak előadásokat. Volt külön eseményük jövőbeli apukáknak is, hivatásukat nagyon komolyan veszik. Tímea úgy véli, remek középutat kínálnak ahhoz, hogy a hagyományos egészségügy keretein belül hely maradjon a szülők vágyainak, kívánságainak is.