A nevelőszülők áldozatos munkája gyakran a háttérben zajlik, de történeteik megmutatják, hogy egy befogadó család milyen hatalmas változást hozhat a nevelt gyerekek életébe. Szabó Csilla, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője egy nevelőszülői hálózatról készített műsort, amelyben egy három fiatal lányt nevelő család történetét mutatja be. Irénke, a nevelőszülő, korábban a gyámhivatalban dolgozott, ahol megismerte azoknak a gyerekeknek az élettörténetét, akiket végül magához vett és felnevelt – méghozzá nem is akárhogyan – a riport a Média a Családért díj hónap győztese lett.
A nevelőszülők áldozatos munkája gyakran a háttérben zajlik, de történeteik megmutatják, hogy egy befogadó család milyen hatalmas változást hozhat a nevelt gyerekek életébe. Szabó Csilla, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője egy nevelőszülői hálózatról készített műsort, amelyben egy három fiatal lányt nevelő család történetét mutatja be. Irénke, a nevelőszülő, korábban a gyámhivatalban dolgozott, ahol megismerte azoknak a gyerekeknek az élettörténetét, akiket végül magához vett és felnevelt – méghozzá nem is akárhogyan – a riport a Média a Családért díj hónap győztese lett.
Szabó Csilla húsz éve, az alapítás óta a Magyar Katolikus Rádió munkatársa. Pályafutása külsősként kezdődött, elsőként a Nyelvédesanyánk és a Hagyományok éltetői című műsorokban dolgozott. Később, már belsős munkatársként színházi műsorokat készített a magyar színjátszás legendás alakjairól. Első gyermeke születése után két évig otthon maradt, majd visszatérését követően a rádió kulturális ajánlóműsorának, az Akvarellnek szerkesztőjeként frissítette a műsort. Második gyermeke születése után a családi magazinműsorok készítésébe kapcsolódott be. Műsorvezetői és riporteri munkája során kiemelten fontos számára a mély kapcsolódás a meghívottakkal, ami a hiteles műsorkészítés alapja.
„Kíváncsi voltam, milyen egy állami rendszeren kívül működő hálózat. Mi az, amit másképp csinálnak? Hogyan érzik magukat a nevelőszülők és a gyerekek?” – mondja Csilla. „Nagyon sok múlik azon, hogy hogyan tudok kapcsolódni azokhoz, akikkel éppen beszélgetek. A riport során rájöttem, hogy ez nemcsak egy hétköznapi történet, hanem olyan megélések láncolata, amelyet mindenkinek érdemes megismernie.”
A központi szereplő Irénke, aki három saját gyermeke mellett három nevelt lányt gondoz, akik nehéz sorsú családokból érkeztek hozzá. „A legidősebb már felnőtt. Miután megszületett, az anyja a kórházban hagyta. Először gyermekotthonba, majd nevelőszülőkhöz került, ötévesen fogadták örökbe – de csupán a lakásszerzés reményében. Az örökbefogadó szülő öngyilkossága után azonban magára maradt. A súlyos szívbeteg kislány számára a gyámhivatal nem talált megfelelő gondozási helyet. Így lelt nálam otthonra” – meséli Csilla.
Irénke másik két nevelt gyermeke testvérpár, akiket elhelyezésük során szét kellett volna választani. „A nagyobbikat lakásotthonba, a kisebbiket nevelőszülőkhöz javasolták elhelyezni. Mivel korábban egymásra utalva éltek, együtt fáztak, együtt éheztek, Irénke együtt vitte haza őket” – mondja Csilla.
Az adás bemutatja, hogy még a legnehezebb körülmények közül érkező gyerekek is képesek boldog és sikeres életet élni, ha megfelelő támogatást kapnak. Irénke és családja a nevelt gyermekeknek nemcsak a legjobb körülményeket biztosítja, de igyekszik mindent megtanítani, átadni nekik. A számukra járó ellátásokat félretéve takarékoskodtak, hiszen már elhelyezésük kezdetén megfogalmazták, hogy mivel ők senkire nem számíthatnak az életben, a jég hátán is tudniuk kell megélni. A gyerekek ezért is szereztek többféle szakképzetséget, diplomát.
„Fontos volt számomra ez az adás, mivel azok, akik már fontolgatják a nevelőszülőséget, tanulhatnak ebből a példából, de azok is meríthetnek belőle, akik eddig nem ismerték ezt a világot” – meséli Csilla, aki szerint sok olyan ember van, aki önzetlenül segít másokon. „A Magyar Katolikus Rádió nemcsak a szenzációkról, problémákról és nehézségekről tudósít, hanem megmutatja a szépséget és az értékeket is, az örömhír rádiója. Mert van örömhír.”