Míg a házasság régen egy életre szólt, ma a mozaikcsaládok, csonka családok korát éljük. Viszont mindeközben az új generációk boldog gyerekkora csak a szülők szövetségével garantálható. Ezt a témát boncolgatta cikkében B. Vida Júlia, akinek írása a felvidéki Magyar7 hetilapban jelent meg, és a külhoni Média a Családért-díj áprilisi jelöltje lett.
Míg a házasság régen egy életre szólt, ma a mozaikcsaládok, csonka családok korát éljük. Viszont mindeközben az új generációk boldog gyerekkora csak a szülők szövetségével garantálható. Ezt a témát boncolgatta cikkében B. Vida Júlia, akinek írása a felvidéki Magyar7 hetilapban jelent meg, és a külhoni Média a Családért-díj áprilisi jelöltje lett.
B. Vida Júlia a Magyar7 hetilap kulturális és oktatási rovatvezetője. Korábban a Szabad Újság munkatársa volt, rövid ideig pedig dolgozott a Felvidék.ma szlovákiai magyar hírportálnál is.
Megtépázta az idő a házasság intézményét, sokan inkább a lazább élettársi formát választják, sok az egyedülálló, egyre több gyerek születik házasságon kívül. Pedig a szülőknek nagyon észnél kell lenniük, ha nem akarnak maradandó sérüléseket szerezni gyerekeiknek, akiknek a család a békét és nyugalmat kellene jelentse. Júlia erre akarta ráirányítani a figyelmet, és mivel nagyon érdekelte a fiatalok véleménye, megkeresett egy négygyerekes családot is. A pár kilenc éve mondta ki a boldogító igen, és bár eredetileg három gyereket terveztek, harmadik alkalommal ikreik születtek. Ezt egy percig sem bánják, a feleség tyúkanyó módjára terelgeti a kicsiket.
„Igazi mintacsaládról van szó, Anita imádja a gyerekeket, sokszor maga készít játékokat is. Sütnek-főznek, kézműveskednek, ha mennek az utcán, és az ablakom nyitva van, én is hallom, ahogy mondókákat mondanak, dalokat énekelnek. Ferenc, az apa, nagyon elfoglalt ember, mégis részt vesz mindenben, amiben csak tud. Nagyon boldog és harmonikus a házasságuk, ami a mai világban igen ritka. Emiatt akartam bemutatni őket” – mondja Júlia. A szerző példájukkal azt akarta sugallni a fiataloknak, hogy legyenek bátrabbak, és vállalják a családi kötelékeket.
Júliát érdekelte az is, hogy a családok boldogulását állami szinten hogyan segítik, emiatt egy szociálpolitikust is megkeresett. Megszólaltatta Bedő Imrét, a budapesti Férfiak Klubjának alapítóját is. „Őt régóta ismerem, azért kerestem meg, mert a férfiak szempontjait is meg akartam mutatni. Tudom, hogy Imre a férfibecsületet, a férfiak családfői szerepét akarja valamilyen szinten visszaállítani, ami szerintem nem baj, mert a nők napjainkban eléggé átvették a gyeplőt. Persze a nőknek sem kell mindent a férfiak kezébe adni, de bizonyos dolgokat igen, mert jobbak bennük” – emeli ki Júlia. Egyetért Bedő Imre véleményével, aki házasságpárti ember, azt vallja, hogy a házasság egy döntés, amit az emberek mérlegelés után hoznak meg: ilyenkor arról határoznak, hogy valakivel le akarják élni az életüket. Aztán gyakran az első gyerek születése után kerülnek elő a gondok, amiket nem jól kezelnek a felek. Pedig ha a tágabb család is segítené a férfiakat abban, hogy a kicsi születése után olyan emberré váljanak, aki a családjáért bármire képes, a házasságok megmaradhatnak – legalábbis az esetek döntő többségében.