Bérelt méhek drága áron

Tímea már régóta foglalkodik a béranyaság témájával, mostani írásának pedig a koronavírus-járvány adott szomorú apropót. Ukrajnában, és így Kárpátalján a béranyaság intézménye legális, elvileg szigorú szabályok vonatkoznak rá, viszont a pandémia miatti karantén furcsa helyzeteket teremtett: úgy fest, hogy a határnyitásig és a karantén ukrajnai feloldásáig több ezer olyan csecsemő rekedhet az országban, akit béranya hordott ki. Egy kijevi szállodában a cikk születésekor 73 újszülött várta, hogy külföldre vigyék. Néhány svéd, német és kínai házaspár különleges engedéllyel bejutott ugyan Ukrajnába, de csak kéthetes karantén után láthatta és vihette haza gyermekét.

„A báranyaság témájával nagyjából 10 éve foglalkoztam először, amikor nagy botrány kerekedett körülötte. Egy francia házaspárnak hordott ki gyereket egy itteni béranya, de a kicsit valamiért nem tudták kivinni az országból, hónapokra itt ragadtak. A csecsemőt megpróbálták kicsempészni, de feltartóztatták őket a határon, elkobozták az autójukat. Hatalmas bírságot is kirótták rájuk, kénytelenek voltak ügyvédet fogadni. Az ügyet hónapokig követtem, folyamatosan írtam róla a Kárpáti Igaz Szó-ban” – mondja Tímea.

A témát a járvány miatt Ukrajnában rekedt gyerekek miatt idén május közepén kapta föl újra az ukrán tévé, a kérdés így került ismét középpontba. „Nagyon nehéz erről a jelenségről írni, mert az érintettek senkit nem avatnak be a részletekbe. A kárpátaljai nőgyógyászok azt mondják, itt senki nem foglalkozik ilyen ügyletekkel, csak a nagyobb városokban működnek erre specializált központok. Magyarán, ha esetleg mégis történik itt ilyesmi, be akkor sem ismeri senki” – emeli ki a szerző. Nem igazán ismernek olyan asszonyt sem, aki béranyaságra vállalkozna, a dolgot ők is titokban tartják. Eddig csak egy nevét és arcát nem vállaló béranya nyilatkozott a televízióban, aki elmondta, azért döntött úgy, hogy kihordja más gyermekét, mert két saját gyereke van, de semmi reményük nincs arra, hogy valaha saját otthonhoz jussanak. Bevallotta, hogy ő már második alkalommal lett béranya, de többször nem szeretné kihordani más babáját. Egyedül az motiválja, hogy a most kapott összeg a korábbival együtt elég lesz arra, hogy saját otthonuk legyen.

A rendszer hibáit az emberjogi ombudsman is elismerte, nemrég nyilatkozta is a tévében, hogy a helyzet nincs teljesen rendben. Azonnal rendezni kell, mégpedig törvényi szinten a problémát, hisz a béranyaság tömeges méreteket öltött és úgy reklámozzák Ukrajnában, akár egy terméket. Az elhúzódó gazdasági válság és a háború miatt alig van remény, hogy belátható időn belül javul a helyzet. S ahol nincstelenség van, ott megjelenik a szegények kizsákmányolása is. A prostitúció és az érdekházasság mellett a kilenc hónapig tartó „béranyaság” egész családok számára jelent lehetőséget a megélhetésre. A társadalom peremére szorult hölgyek a nagy haszon reményében önként sétálnak azok csapdájába, akik jó anyagi helyzetük révén kihasználják és sokszor becsapják őket. Az idevágó ukrán törvények ugyanis korántsem tökéletesek, minden felelősséget a béranyára hárítanak.