A lovak segítségével történő neurofiziológiai gyógytornás kezelésen vett részt történetünk két főszereplője is, anya és fia, akik kisgyermekkori betegségeik következményeként a mai napig fogyatékossággal élnek. – Kaszmán Zoltán írása a Magyar7 oldalain jelent meg és a külhoni Média a Családért-díj szeptemberi győztes jelöltje lett.
A lovak segítségével történő neurofiziológiai gyógytornás kezelésen vett részt történetünk két főszereplője is, anya és fia, akik kisgyermekkori betegségeik következményeként a mai napig fogyatékossággal élnek. – Kaszmán Zoltán írása a Magyar7 oldalain jelent meg és a külhoni Média a Családért-díj szeptemberi győztes jelöltje lett.
Szóljon a történet anyáról és fiáról, akiket kivételes paripák repítettek a levendulák ellenállhatatlan világába. S bár az első kinyíló kék-lila virág megcsodálásáig meglehetősen göröngyös volt az út, mely sokszor nem várt buktatókat is rejtegetett, példamutató kitartásuk eredményeképpen mégis meglelték az időszakos nyugalmat lekéri otthonukban.
Szóljon a történet Kováč Lukácsról és édesanyjáról, Kováč Kláráról. Kezdődjék a második évezred legelején a lekéri elmegyógyintézethez tartozó istállók mellett, ahol a semmivel össze nem téveszthető szénaillattól belengve zajlik a mozgás- és tartási funkciók javítása érdekében alkalmazott hippoterápia.
A lovak segítségével történő neurofiziológiai gyógytornás kezelésen vett részt történetünk két főszereplője is, anya és fia, akik kisgyermekkori betegségeik következményeként a mai napig fogyatékossággal élnek. Ekkor tapasztalták meg azt, hogy a ló a szó szoros értelmében tartást adhat, s itt döbbentek rá a nagy magyar mesemondó gondolatának mélységére és igazára is, amely szerint: „Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré a ló.”